Már készülőben van a következő fejezet, ha minden jól megy, akkor még ezen a héten megleszek vele. Addig is úgy gondoltam, hozok nektek egy könyvértékelést. Nemrég (jó, jó, tudom, hogy igazából már elég rég volt) írtam egy bejegyzést a moly.hu-s ajándékozásról, ahol megkaptam Moira Young - Vérvörös út (Blood Red Road) című könyvét. Nem sokkal ezelőtt el is olvastam, így most elmondom róla a véleményemet. :)
Moira Young - Vérvörös út (Blood Red Road)
"Hogy megmeneküljön, küzdenie kell.
Hogy túléljen, vezetővé kell váljon.
Saba világa darabokra hullik, amikor az ikertestvérét, Lugh-t fogságba ejti négy kabátos lovas. Saba eldönti, hogy megmenti, ezért nekivág a Pusztítók által hátrahagyott törvényen kívüli sivár tájnak. Ez egy brutális világ, ahol Saba felfedez magáról pár meglepő dolgot. Vad harcos, ravasz ellenfél és mindenek fölött legyőzhetetlen túlélő. Egy Jack nevű fenegyerekkel és egy Szabad Sólymok nevű lány forradalmár csapattal Saba útnak indul, hogy megmentse a testvérét – és talán az egész világot."
Saba egy nagyon kemény csaj. Igazi túlélő. Mindegy, milyen akadályokkal állt szemben, mindig mindenre talált valamilyen megoldást, még akkor is, ha semmi nem úgy alakult, mint ahogy azt eltervezte. Amikor Lugh-t elrabolják, egyetlen cél lebeg a szeme előtt: minél előbb kiszabadítani őt. Ezért a célért rengeteg megpróbáltatáson megy keresztül, és többnyire egyetértettem azzal, ahogyan ezeket kezelte. Bár volt olyan, amikor legszívesebben fejbe billentettem volna azért, ahogy a húgával bánt, jó volt látni, hogy mennyi mindent megtenne azokért, akiket szeret.
Néha elég felkavaró volt a könyv; felbukkantak kicsavart testrészek, sok volt a halál és sokszor kellett aggódnom a főszereplők testi épsége miatt. Viszont szerencsére filmekben és könyvekben egyaránt imádom az olyan jeleneteket, amikor testrészek röpködnek vagy folyik a vér (azt azért elismerem, hogy elég undorítóak is tudnak lenni). Ebben a történetben viszont ezekhez a jelenetekhez legtöbbször olyan érzések társultak, melyek igazán emlékezetessé tették számomra a szereplőket.
Ahogy haladt a könyv, egyre jobban tiszteltem Jacket és a Szabad Sólymok csapatát, mert bár mindkettőnek megvolt a saját célja is, mégis sokat segítettek Sabának a bátyja keresésében. Falakat törtek át, hullákkal teli folyókban úsztak, feláldozták magukat. Néha már úgy gondoltam, hogy nem is érdemli meg ezt a főhős, aztán mindig eszembe jutott, hogy ő is mennyit segített nekik. Jó csapatot alkottak, és hatékonyak voltak a problémák megoldásában.
Az írónő stílusa is nagyon tetszett, jól bánik a szavakkal. Nagyon jól bele tudtam élni magam egy-egy szituációba és sikerült olyan részletességgel elképzelnem a könyvet, mintha csak egy filmet néztem volna.
Összességében nekem tetszett a könyv, bár voltak néha hiányosságai; az író előszeretettel használta a tőmondatokat, ami nem is lenne baj, ha nem fordult volna elő ilyen gyakran. Viszont arról nem sokat tudtunk meg, hogy mi lett a világgal, hogyan jutott oda, ahol most tart. Remélem a következő részben kiderül majd. Ezeket az apró hibákat viszont ellensúlyozza az a tény, hogy a könyv tele van izgalommal, néha a lélegzetemet is visszatartottam, annyira izgultam, hogy mi fog történni legközelebb. :)
Borító: 4/5
Kedvenc főszereplő: Jack
Kedvenc mellékszereplő: Ike
Kedvenc idézet:– Ha háromszor megmented valaki életét, akkor az az élet a tied lesz. Ma megmentetted az életemet. Ez egynek számít. Mentsd meg még kétszer, és teljesen a tied leszek. – Akkor már csak arra kell vigyáznom, hogy ez meg ne történjen – vágok vissza.
Értékelés: 4.5/5
Szia Anett!!
VálaszTörlésÖrülök, hogy végre idmét hallok felőled is! :)
Valóban izgalmasnak hangzik, és én is szeretem a mindenfelé röpködő véres végtagokat. ;) Valójában már a kívánságlistámon is szerepel, csak az odavezető utat sajnos eltorlaszolják a jövő évi kötelezők. :(
Alig várom a következő fejezetet!
Puszi: Heni <3
U.i.: Remélem majd te is benézel a blogomra: sapphire-wolf.blogspot.hu